Egy hétig azt ettük, amit a bolt leselejtezett

2018. augusztus 10. - Tourmand

Épp a barátainknál ünnepeltük a franciák Bastille-napját, a világkupadöntő-előestéjén, mikor valahogy szóba került, hogy a kecskesajtos canapékhoz felhasznált baguette, és egyéb kenyérfélék a RESQ Club app segítségével kerültek az asztalunkra, mégpedig a megszokott ár harmadáért. Ha nem mondják, fel sem tűnt volna, hogy a pirítósunk leselejtezett áru. Ismertem már az alkalmazást korábbról, aminek a lényege, hogy kávézók és éttermek a lefőzött, de fel nem használt ételadagokat nyomott áron értékesíthetik a vásárlóknak. Korábban mi is használtuk, de miután belefutottunk egymás után többször is kérgesre száradt sushiba, és szottyadt csirkeszárnyakba, ezért inkább csak smoothiet és cukrászárut vásároltunk vele, megspórolva ezzel pár eurót. De azzal, hogy boltok is csatlakoztak az ételmentő akcióhoz, és zsákbamacska szatyrokat kezdtek kínálni aznap lejáró termékekkel, újra érdekessé vált az ötlet. A férjem tényleg nem egy Jókuti, de seftelésben és spórolásban verhetetlen, úgyhogy erre az információra ő is felkapta a fejét. Én pedig műr jócskán beleuntam a "Mit ennél ma drágám?" kezdetű, Kaurismäkit megszégyenítő, lehangoló dialógusainkba, ezért kihasználtam a kezdeti lelkesedését, és felvetettem, hogy mi lenne, ha egy hétig mi is csak a bolt által kínált lejáratos ételekből és hozzávalókból főznénk. Így én is kizökkennék a rántotthússal, és gombás pennével töltött hétköznapokból, és kreatív főzésre kényszerülnék. Másrészt azért engem is érdekelt, hogy a megtakarított pénz értéke feledtetti a minden bizonnyal jelentős minőségromláson átesett termékeket. Magyarán, valóban híg-e a leve az olcsó húsnak?  

Mivel a belvárosban lakom, ezért két bolt közül is választhattam, be is fizettem vasárnap este egy nagy szatyorra, és izgatottan vártam, hogy mi vár rám az első vásárlásnál. Rohamléptekkel közelítettem meg a boltot, és különböző szcenáriók cikáztak a fejemben: Mi lesz, ha tele lesz hallal, és ha már a szagteszten se megy át az áruk nagy része? Megkapva a csomagomat nem bírtam ki hazáig, már a bolt előtt éhes mosómedveként túrtam át a nagyját, és ugyanaz a érzés fogott el, mint amikor először fordítottam meg a tesztlapot a skandináv irodalom szigorlaton: menni fog ez. Majd egyből bevillant, hogy ideje kicsit felturbózni a hétvégéimet, ha egy szatyornyi leselejtezett áru a fokozott fizikai munka tartományba löki a pulzusomat a Fitbitem jelentése alapján.

1. csomag - 8 € (eredeti ár ≈ 32 €)

shopping1.jpg

Az első szatyor tartalma:

elso.jpgKezdésnek nem is volt rossz, több olyan termék is volt a teletömött táskában, amit amúgy is meg szoktam venni, mexikói leves és kenyér például mindig van nálunk otthon. A tejet viszont hiányoltam, a reggeli latte nélkül a megszokottnál is nehezebben fog indulni a hétfő mindkettőnknek. A másik észrevétel pedig az volt, hogy ha nem akarunk skorbutot kapni, akkor bizony ki kell egészíteni a kínálatot egy kis friss zöldséggel, úgyhogy változtattam is máris a szabályzaton, és engedélyeztem magamnak néhány kiegésző termék megvásárlását, és már össze is állt a következő két nap menüje. 

hetfo.jpgA hétfő reggeli kávémentesség rémhírét könnyen vette a tesztcsapat, a hihetetlenül előnyösen megkötött üzlet eufóriája még mindenkinél kitartott. Hétközben nem nagyon szoktunk reggelizni, úgyhogy megelégedtünk egy-egy karéliai piroggal, ami a finnek egyik nemzeti eledele, rizskásával töltött rozstészta, renoméja a mi pogácsánkkal hasonlítható össze. Ebédre lecsaptam a mexikói levesre, Egának pedig maradt 3 mexikói töltelékes burek. Amúgy is csak automatás kakaón él az irodában(mondtam, hogy nem egy Jókuti), úgyhogy neki ez a deal épp meg is felelt. Az egész napos fehérjeelvonás miatt vacsorára viszont beszereztem egy csomag csirkemellet, és a fele ment a tányérunkra, a másik felét, pedig szerdára tartogattam. Az egyéb kiadásokhoz pedig csináltam egy táblázatot, amit a konklúziónál be is másoltam. Letelt az első nap, nem voltunk éhesek, és az újramelegített pékáruk is vállahatók voltak, a vegán borsmártás pedig kifejezetten fogyasztható volt. A háztartás húsimádó felének fel sem tűnt, hogy nem tejszínt használtam a főzéshez.

kedd.jpgA második napon kellett először komolyabb költségekbe vernem magam, és vettem salátához való zöldségeket, egy kis paradicsomot, 1 citromot, uborkát, egy kiló hagymát, lisztet, tojást és vadashoz való zöldségeket, hogy valami összefogja a megmaradt hozzávalókat. Mivel itt  már jócskán kifogytunk az első zacskó tartalmából, ezért befizettem egy új szatyorra is. Az ebédre kapott kész tésztasaláta mondjuk borzalmas volt, de ez nem az áru frissességén múlt. Szeretnék elbeszélgetni azzal az emberrel, aki leokézta ennek a másnapos, orrbaszáradt tésztáshányásra emlékeztető zamatú salátának a forgalombahozatalát.

2. csomag - 5 € (eredeti ár ≈ 25 €)

shopping2.jpg

 A második szatyor tartalma:

masodik.jpg

Jackpot! A kezdeti tejhiányután kapásból 3 litert is kaptunk, illetve a közönségkedvenc focacciából is jutott megint az asztalunkra. Ennél a szatyornál kellett először az eltarthatóság meghosszabbításának problematikájával foglalkoznom. A két liter tejből, és a citromból ricottát készítettem, így nyerve pár napot, a zsemléket pedig lefagyasztottam. Megint sok volt a pékáru, úgyhogy azt ajánlom, hogy a gluténérzékenyek inkább máshol próbálkozzanak a spórolással.

szerda.jpgSzerda reggel végre kávéval indíthattuk a napot, a kékáfonyás kalácsnak is a fenekére vertünk. Ebédre a rengeteg focacciából, és a vásárolt zöldségekből egy gyors olasz tésztasalátát kevertem magunknak. Vacsorára pedig a tegnapi cipók beléből készült zsemlegombócot ettük vadas mártással és a maradék csirkével. Ez volt messze a legjobb napunk eddig. 

csutortok2.jpgCsütörtök reggel felmelegítettem a croissantokat, amik még így, harmadnaposan is mennyeiek voltak. Ezekért simán kifizettem volna a teljes árat is. Majd ebédre mindenki megkapta az általa tolerálható készétel csomagot. Meglepődtem, hogy halas árut eddig csak egyszer kaptunk, kiváncsi lennék, hogy csak szerencsések voltunk -e, vagy ez a sztenderd. A vacsoránál bevallom izgultam egy kicsit, ugyanis akarattal toltam ki a marhahúspogácsák elkészítésének napját. Kiváncsi voltam rá, hogy a lejárat után két nappal is fogyasztható állapotba hozható a hús. Illatra nem volt vele gont, de én éreztem a sült húspogácsák ízén, hogy nem a legfrissebb étel került a tanyéromra. Ega viszont befalta az egészet minden további nélkül, nem érezte a különbséget a vacsora ízén. Bezzeg a lencsefőzelék meg a borsóleves túl földízű neki, nem tudom mivel etethették ezt a férfit gyerekkorában, de szerintem zöldséget csak képeskönyvben látott. De haladjunk tovább, csodával határos módon a legolcsóbb zacskó még mindig nem ürült ki.

pentek.jpg

Megbontottuk az Actimeleket, és betoltuk az utolsó croissantokat, ebédre viszont be kellett szereznem egy csomag sonkát, hogy a megmaradt baguettünkből szendvicset csomagoljak. Vacsorára pedig vettem egy csomag makarónit, amiből baconos tejszínes tészta lett, a megmaradt tojásokból pedig málnás ricottás süti készült. Itt csaltam egy kicsit, mert anyukám, kristálytiszta magtalanított málnalekvárját használtam, de a hét elején vásárolt citromból készülhetett volna klasszikus citzromos verzió is. Lement a munkahét és érezhetően kevesebbet  töltöttem boltbajárással, és a főzésre szánt időm sem növekedett meg, viszont a második szatyrom is kiürült, ideje volt a hét utolsó bevásárlását megejteni.

3. csomag - 9 € !!@ (eredeti ár ≈ 17 €)

shopping3.jpg

A lehúzós szatyor tartalma:

harmadik.jpg

Igazából magamnak kerestem a bajt, mert egy új üzletet próbáltam ki, és az eddig legköltségesebb szatyortól igazi hétvégi gasztroorgiát vártam, de helyette egy elég szegényes, és keményen hallal kibélelt zacskót kaptunk, kevesebb mint 50%-os megtakarítással. Egy körültekintőbb háziasszony ennél jobb boltot csinál, ha csak megnézi aznap épp mi akciós az üzletben. Amikor átvettem a zacskót, már a súlyából ítélve tudtam, hogy diétás hétvégénk lesz, de csak otthon szembesültem vele, hogy ha enni akarok, akkro bizony meg kell barátkoznom valamelyik halétellel. Ez egyből visszavette a TGIF hangulatomat, de nem volt mit tenni, a kísérlet az kísérlet. Tanulva a marhapogácsás esetből még pénteken főztem egy tésztaszószt a marhahősból, a maradék gyökérzöldségekből és egy frissen vásárolt paradicsomkonzervből.

syombat.jpgKiolvasztottam a vaníliás kalácsot még péntek este, hogy legalább valamennyi örömforrásom legyen a hétvégén, és felkészültem az elkerülhetetlen pisztrángos ebédre. szerencsére hidegen füstölt halat kaptunk, aminek nincs túl erős halíze, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy a hét ebédje volt. Vacsorára csak megmelegítettem a készételeket, és megettük a ricottás-málnás süti maradékát.   

vasarnap.jpgAz utolsó napra nem sok alapanyagunk maradt, és kénytelen voltam ugyanazt reggelizni mint ebédelni, de cserébe nem kellett a lazachoz jó képet vágnom. Őszintén szólva már alig vártam a vasárnapi ünnepi vacsorát, a "bolognai spagettimet" és a maradék vaníliás kalácsomat. Végül vasárnap, helyi idő szerint este 8-kor végre lezárhattuk az emberkíséletet.

Konklúzió

  1. Először nézzük át az anyagiakat. 22,3€-t költöttünk kiegészítő hozzávalókra a szatyrokon kívül, a heti összköltségem élelemre így 44,3€-nál állt meg. Ha mindezt teljes áron finanszíroztam volna, az 96,3€-val rövidített volna meg. Ez azt jelenti, hogy 54%-kal olcsóbban tudtam megfőzni az ebédjeinket, vacsoráinkat, tehát felére csökkentettem ezt a kiadási csoportot.konkluzio2.jpg
  2. A legnagyobb félelmem, hogy rengeteg romlófélben lévő árut kapunk majd, így ráfizetés lesz majd az attrakció nem igazolódott be. A marhahúspogácsákat leszámítva nem volt olyan alapanyag, amin jelentősen érezni lehetett az idő kártékony hatását. Megint beigazolódott, hogy a lejárati dátum nincs kőbe vésve, és nem fog egy perccel éjfél után hirtelen kiszőrösdik a joghurtunk, és megsavanyodni a tejünk. Nem tapasztaltunk semmilyen mellékhatást a kísérlet során, viszont mindkettőnknek jó gyomra van, nem tudom, hogy veszélyeztetettebb csoportoknál ez a mutatvány hogy sülne el.  
  3. Eleget éltem már Finnországban ahhoz, hogy eltanuljam a helyiek környezettudatos életmódját. Örültem, hogy az ételeket felhasználtuk, és nem kerültek a szemétbe. Nem véletlenül vannak a fináléban a fejlesztők a Nordic Startup Awardson, a társdalmilag fontos applikációk kategóriájában. Az alkalmazás amúgy Svédországban, Hollandiában, és Németországban is elérhető, ha valamelyik Tourmand olavasót érdekelné a további tesztelés lehetősége.
  4. Nem utolsósorban, büszke háziasszonyként, imádtam, hogy addig keverhettem a hozzávalókat, amíg össze nem álltak egy heti menüsorrá. Egyedül az első két nap tejeskávé nélküli reggelije volt kemény, de azon kívül nem kellett nélkülöznünk, minden napra jutott még nasssolnivaló is.
  5. Mivel nem én választottam ki a csomagok tartalmát, ezért olyan termékekkel is találkozhattam, amiket magamtól biztos nem próbáltam volna ki, továbbá megtanultam, hogy a vegán nem egyenlő a rettenetessel.
  6. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha nem vásároltam volna zöldséget és húst magunknak, a taplálkozásunk meglehetősen egyoldalú lett volna, és semmiképp sem lett volna egészséges a zöldségek nélkül.

Valójában nem vártam ennyi felismerést ettől az egyszerű emberkísérlettől, meglepődtem, hogy ennyire simán ment az átállás. A férjem szerintem nem vett volna észre semmit az egészből, ha nem jelentem be neki előre, hogy mire készülök. A szatyorbontós estéket minden alkalommal nagyon vártam, tényleg jó volt egy kicsit megbolygatni a megszokott menüsoraimat, én nagyon élveztem a váratalan alapanyagokból adódó kreatív munkát. A teszt sikerrel járult, ha nem is térünk át teljes egészében a leselejtezett árukra, de egy héten egyszer mindenképp el fogok kanyarodni a bolt felé, hogy egy kis izgalmat vigyek a szerda estéimbe. 

Kövess Facebookon, ha érdekel éppen mely elemi gasztronómiai kérdések foglalkoztatnak, vagy ha szeretnéd tudni megint mivel rukkoltak elő a finnek a sáskalisztes kenyér és kátrányfagyi után. Ha pedig arra vagy kiváncsi, hogy valós időben mi van a tányéromon, akkor nézz rá az Insta-profilomra,

A bejegyzés trackback címe:

https://tourmand.blog.hu/api/trackback/id/tr1114122621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsurzsenka 2018.08.11. 16:37:40

A minap (augusztus 9-e körül) ráraboltam egy már régóta a hűtőnkben leledző áfonyás joghurtra snack időben. Miközben lapátoltam befelé, jött a címkeolvasás aranyideje. Ilyenkor találkozunk a sertésbőrke, pácsó és egyéb érthetetlen szavakkal. Vagy nem tudom, észrevetted már, hogy a mustár hátrafelé rátsum? Na, mindegy is. A lejárati időn megakadt a szemem: június (baszki, meg fogok halni) 30 volt. Ekkora természetesen a doboz háromnegyede már lent volt. Hát letoltam a maradékot, és vártam a halált. Ami azóta sem jött. Úgyhogy hajrá! Bár amít itt Kanadában még a nyers tej is be van tiltva, a tatárbeafsteket pedig már meg sem merem említeni, addig nem tudom, mire várok. :)