Koreai jegyesfotózás az álmod? Így szervezd le!

2018. szeptember 03. - Tourmand

Nem, nem pistultál meg a nyári hőségben, ez még mindig Tourmand gasztro- és utazási blogja. Akkor mégis hogyan került fel egy jegyesfotózást bemutató a tematikus blogomra? Egyrészt, mert ma már ez az egyik húzóprogram a dél-koreai turisztikában, és nem lehet egy legyintéssel elintézni a jelenséget. Másrészt pedig ez az én blogom, és arról írok amiről csak szeretnék, legyen az az óizlandi nyelv ragozásban gazdag morfológiája vagy a koreai kultúrfétisemnek a legújabb megnyilvánulása.

Velemszületett gyiloktekintetem, és ultrafekete humorom van, amihez minimál és monokróm megjelenés társul.  Sohasem gondoltam volna, hogy egy végtelennek tűnő tüllhalomba bújva, egy babarózsaszín virágtenger közepéből mosolygom majd Facebookon. Aztán egy perui naplementében megkérték a kezem, és amikor arra került a sor, hogy nagyjából felskicceljünk egy magyar - indonéz lagzit, repjegyestől, elvált szülőpárostól, és szalonna - pálesz rajongó vs. félig muszlim vendégsereggel, úgy döntöttünk inkább beugrunk a sarki hivatalba Helsinkiben. Itt nem köteleztek minket egy 3 nyelvű szinkrontolmács felbérlésáre egy egyszerű időpontfoglalásjoz sem, és még egy új vallást sem kellett felvennem ahhoz, hogy ezentúl meghatalmazás  nélkül átvehessük egymás postai küldeményeit. Viszont mégis csak szerettük volna tudatni a családdal és barátokkal a házasságunk tényét, 3 különböző lagzi megtartása nélkül is, és mivel amúgy is egy koreai-japán nászútban gondolkodtunk, ezért meggyőztem Egát, hogy bólintson rá egy szöuli jegyesfotózásra. 
kwedding.jpg

K-wave, K-drama, K-pop, K-beauty, K-wedding

 

Nemzetközi nevén hallyu azaz koreai hullám, a 90-es években indult kulturális jelenség, a dél-koreai pop kultúra terjedését takarja. Népszerű, környező ázsiai országokba eladott koreai drámákkal indult, majd kiterjedt a filmgyártásra és a zeneiparra is, és Európában és a tengerentúlon is követőkre talált. A koreai kultúra pedig másfél évtized alatt egy több mint 6 milliárd dolláros exporttermékké nőtte ki magát.

Olyan romantikus sorozatok hatására mint a Winter Sonata vagy a Star In My Heart, egyre több kínai, tajvani és japán turista rohamozta meg az egykori forgatási helyszíneket Dél-Koreában. Vagy éppen a koreai divatot kínáló online boltokban, és a szöuli plasztikai sebészeknél vásároltak be, hogy a sorozatban látható színészekre hasonlítsanak.

Időközben a koreai kormány marketinggépezete pedig csúcsrajárt, a koreai turisztikai központ oldalán pedig már ahhoz is segítséget nyújtanak,ha egy sorozatba illő álomesküvőt szeretnénk lebonyolítani. Rengetegen szeretnék koreai hírességek jegyesfotóit lemásolni egy az egyben, ami akár könnyen le is szervezhető, ha van elég mély zsebünk hozzá.

Ha te is szeretnél egy ilyen fotózáson résztvenni, de a lehető legkedvezőb áron, vagy csak érdekel, hogy mi történik egy ilyen kétnapos(!) programon, akkor fusd végig a posztomat, és lapozd át a galériámat.

1. A szervező iroda kiválasztása

Közvetítő iroda nélkül is lehetséges a fotózás leszervezése, de ehhez a koreai nyelv mellett helyismerettel is kell rendelkeznie a párnak. Még a dél-koreai házasulandók is inkább egy hivatalos szervezőre bízzák magukat, a szingapúri, és kínai vendégek pedig a teljeskörű szolgáltatást, szállodát és repjegyet is biztosító irodákat keresik. A jegyesfotó-szervező cégek különböző csomagokat kínálnak, amik minden esetben tartalmazzák a sminkest, fodrászt, és a ruhákat a fotózásra, plusz 20 retusált kép elkészítését, illetve egy öltöztetőt is, aki beleprésel majd a göncökbe, és igazít a hajon és a sminken is a szettek között. A tarifák pedig emelkednek minél híresebb fotóssal, stúdióval vagy szépség- és ruhaszalonnal szeretnénk együttdolgozni. Továbbá azért is perkálnunk kell, ha koreai népviseletben, hanbokban is pózolnánk, illetve ha növelnénk az albumba kerülő retusált fotók számát. Ma már rengetegen kínálják ezt a szolgáltatást, az alábbi négy iroda jó kiindulási alap lehet a legmegfelelőbb fotózás kiválasztásához:

Hellomuse

MineWedding

Onethreeonefour

Kohit Wedding

2. A csomag egyeztetése

Mivel óriási a verseny a szervezőirodák között, és többnyire ugyanazokkal a szalonokkal és stúdiókkal állnak szerződésben, ezért különböző promóciókkal próbálkoznak magukhoz csábítaniaz érdeklődőket. Van aki ingyenes kültéri fotózást is biztosít a stúdiófotózás után, mások még egy extra esküvői ruhát  szerveznek a fotózáshoz, vagy növelik az albumba nyomtatott fényképek számát. Addig semmiképp se okézd le a csomagodat, amíg ezeket nem tisztáztad:

  • az alapok (stúdió, fotós, ruhaszalon, ruhák száma, típusa /esküvői- , koktélruha vagy hanbok/, szállás, kozmetikus, fodrász /szeretnél-e póthajat/)
  • a fotózás napján (transzfer, étkezések, asszisztensek száma, kértek-e werkfilmet)
  • a fotózás után (retusált képek száma, album típusa, nagyalakú kép, díjmentes postázás, határidő /a képek retusálása akár 4 hónapig is tarthat/)

Az akkor még leendőbeli férjem az első csomagvadászat okozta spontás agyvérzés után eldöntötte, hogy inkább rámbízza a döntést. Az egyetlen kitétele az volt, hogy ne a kínai neogazdagok által favorizált dór oszlopsoros, áleurópai, és az öklömnyi vörös műrózsákat trópusi vízeséssel kombináló fotóstúdiót foglaljak maguknak. Nehéz volt ilyet felkutatni, de végül a MineWedding kínálatában lévő Boda Studio "Blooming" fantázianevű sorozatára esett a választásunk, választásom, 3 ruhacsrével, kültéri fotózással, és középkategóriás szalonokkal párosítva. A kifizetett előleg mellé elküldtünk magunkról egy fényképet, mellékeltük a ruha- és cipőméretünket, majd 8 hónapra megfeledkezdtünk a programról. 

9afca8a8396cb20786ce700afbc6ed81.jpg

3. Első nap

Miután landoltunk Szöulban egyből kapcsolatba léptünk az iroda vezetőjével Hannával, aki sajnálkozott, hogy nem tud majd személyesen résztvenni az eligazításon, és a fotózáson, de majd az egyik beosztottja fog minket mindenhova kísérgetni. Egy kávézóban találkoztunk Minjivel, aki mint kiderült, Svédországban nőtt fel, és csak pár hónapja kötlözött Szöulba ismerkedni a szülei kultúrájával. Végigmentünk megint a programon, és átléptünk a kávézó melletti szalonba a megbeszélt időpontban. Meglepődtek az öltöztetők, hogy a szokásos nádszálvékony koreai menyasszony helyett egy zsebrambóval kell majd boldogulniuk, majd felkísértek minket az egyik szeparéba, ahol már sorban állt 5-6 ruha. Majd mikor nem néztem oda diszkréten eltüntették a választékból az összes hosszú ujjú fazont, vagy a méltóságom vagy a ruhák épsége érdekében.

Magából a ruhapróbából is megpróbáltak eseményt kreálni, drámai függönyelhúzással, zenével, és fényefektekkel, és vagy három öltöztetőhölggyel. A két öltönyt gyorsan kiválasztottuk, majd jött az én próbatételem. Be kell valljam, mikor 8 hónapja megadtam a méreteimet, faragtam pár centit a derekamból mondván, majd úgyis fogyni fogok még, ami annyira nem jött be, hogy egy ötöst még fel is szedtem pluszba. Amikor pedig kb fél méter hiányzott még az anyagból a hátamon, a vágylohasztó leszorító fehérnemű ellenére, és a körülüttem ugráló hölgy tónusa is haloványkékbe kezdett hajlani, akkor már tudtam, hogy ebből valószínűleg vagy csak blézeres, vagy szigorúan csak szemből késszült fotók lesznek. Mivel nem volt semmi különleges óhajom, kiválasztottak nekem 3 különböző fazont, és másnap reggelre már a habtestemre szabva vártak rám a szépségszalonban.

koreaw1.jpg4. A vakolás

A második nap pedig egyből a szalonban indult, ami ekkor már televolt dauerolásra váró üzletemberekkel, akik beugrottak egy szépülésre az irodai meló előtt. A szépítkezés itt a férfiaknak is kiváltsága, még a sminktől sem riadnak vissza, többen kennek magukra alapozót és szájfényt reggelente, de a highlightert is ügyesebben használják, mint én. Szerencsére a cseresznyevirág széjfény jól állt a jövendőbeli férjemnek is, úgyhogy nem ellenkezett mikor felaplikálták.

Majd én kerültem sorra, beültem a sminkeshez, aki végig a falon lévő képekről visszamosolygó hírességekről mesélt, sminkelte már a Silla királyság ékkövéből ismert Kim Namgilt, az egykori Miss Korea győztes Son Tae Youngt, vagy a Secret énekesnőjét Han Sun Wha-t is. A legutolsó munkája pedig a srácok sminkje volt a BTS DNA videóklipjében. Ha tizenéves srácokkal is elbán, akkor az én esküvői sminkemmel se lesz majd problémája, gondoltam magamban.

A hajamat mosás nélkül sütötték be, majd mehettem az öltözőbe, utána pedig slankító testkontúrozást is kaptam a kulcscsontomra. Az üzenet átjött, diéta beprogramozva az utazás utánra.

5. A stúdióban

A studióban már lement a délelőtti műszak, és már csak egy fiatal koreai párral osztoztunk a 3 emeleten. A helyszínen értesültünk rólahogy a hátterek egy részét átalakították, és a kedvenc beállításaink helyett újakkal fogunk pózolni. Mint kiderült ez bevett szokás, évente változtatnak a háttereken, hogy folyamatosan frissen tartsák a portfóliójukat. Miután megismertük a teljes stábot, félrevonultam az öltöztetőmmel az öltözőbe, és  belekésztettük magamat az első szettbe. Ekkor azt hittem, hogy már kamerakész vagyok, de a segítőm gurolós bőröndjéből előkerültek a kiegészítők. Mire kettőt pislogtam már ki is választotta nekem az átlátszós csalisdobozból a passzoló klipszeket és nyakláncot, feltúrbózta a hajam, és végre valóban kamerakésszé váltam.

Álltunk az első díszlet előtt, és vártuk, hogy mi történik. Egyikünk sem selfie bajnok, és általában kiugrunk a látótérből, ha fényképezőgépet rántanak ránk, most viszont nem volt menekvés. Mint kiderült a kreatív fotózás részünkről nem követel meg egy hangyányi kreativitást sem. A fotós és asszisztensei minden pózba behajtogattak minket, és még azt is megmondták hova nézzünk, és épp mennyire örüljünk a másiknak. Így viszont a közel négyórás fotózkodás egy végtelen mélyizomtornává változott, ahol furcsa pozókat kellett megtartanuk, miközben én a fűzőmben olyan hajlékony voltam, mint egy balta nyele. A fotós viszont hihetetlenül jófej volt, végig szórakoztatott minket a felvezető színjeivel, így hamar letelt a többórás program.

6. A stúdió után

A teljes fotócsomagot már 72 órával fotózásunk után megkaptuk a szervezőnktől. Ezek közül kellett kiválasztani azt a 20-at, amit majd szerettünk volna az albumunkban viszontlátni. Egy nap alatt végiggörgettük a többezres mappát, majd kiválasztottuk a kedvenceinket, amire a studióban ráugrottak a képszerkesztővel. Elvileg 3-4 hónapos határidőt adtak meg nekünk, az előzetes retusálást körülbelül két hónap után kaptuk meg. Nagyon alapos munkát végeztek. Fölösleges volt a diétán paráznom, még a Schwarzeneggeres bicepszemet is meg tudták szelidíteni.

7. Az album és a képek

Az elkészült csomagot, óriásfotóstól, albumostól március végén kaptuk meg, tehát közel 5 hónapba telt az elkészítésük a fotózástól számítva. Ugyan a megaképpel nem tudom mihez kezdünk majd, mivel egyikünk sem nárciszista fajta, de az albumok a családjainknál kötöttek ki. Mi is megtartottunk egyet, mert soha többet nem leszünk már ennyire karcsúak és dúshajúak mint ezeken a fotókon.

 

Kövess Facebookon, ha érdekel éppen mely elemi gasztronómiai kérdések foglalkoztatnak, vagy ha szeretnéd tudni megint mivel rukkoltak elő a finnek a sáskalisztes kenyér és kátrányfagyi után. Ha pedig arra vagy kiváncsi, hogy valós időben mi van a tányéromon, akkor nézz rá az Insta-profilomra,

A bejegyzés trackback címe:

https://tourmand.blog.hu/api/trackback/id/tr2114122933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.