Tourmand

Felejtsd el a rament és társait, ez a világ legjobb levese!

2018. október 16. - Annamária Fördős

Nem tudom, hogy személyes preferencia-e vagy kulturális hozadék, de leves nélkül nem teljes a napom. Ugyan az iskolai menzán nagyon próbálták kinevelni belőlünk a levesezést a hírhedt karalábészutyokkal, rántott förmedvénnyel és az egyéb bűntársaikkal, de a kötelező vasárnapi családi húslevesszeánszok mindig helyrebillentették az ételcsoport hétközben megtépázott renoméját. És hogy mitől jó egy leves? Legyen egy olyan alapja, aminek egyszerűen lehetetlen abbahagyni a kanalazását, és a levesbetét is legyen minőségi, amit akár magában is szívesen fogyasztanánk el. A krémlevesek így nálam nem is érik el az ingerköszöböt az egynemű rágást nem igénylő állagukkal. Nem lehetek egyedül a levesfétisemmel, hiszen még a gasztronómiai vákuumnak tekinthető Finnországban is betörtek a ramenezők, phởzók, és minden valamirevaló urban fesztiválon egymást tapossák érte nem csak a szivárványhajú gasztroliberálisok, de a karéliai pirog tetkós kulinárkonzervatívok is.

Viszont bármennyire is szeretném a haladó gasztronauták táborát erősíteni, akinek a szeme se rebben, ha főtt kacsaembrióval vagy savanyított bálnafaggyúval kínálják, nem leszek sohasem ennyire progresszív. 18 éven keresztül pörkölttel és nokedlival kondicionáltak, hogy a hagyományos magyar konyhára reagáljak csak heves nyálelválasztással. Éppen ezért eleinte  a thai konyha édeskés ízvilágát sem bírtam értékelni, a vietnámi erős mentahasználattal a mai napig nem boldogulok, a japán dashik algaíze pedig a teljes étkezésem haza tudja vágni. Ugyan megtanultam szeretni az ázsiai metéltes leveseket, de egyik sem tudta verni a somorjai cérnametéltel készült aranyszínű marhahúsleveseket. Majd Pekingben, egy ragadós padlójú kifőzdében ért a  reveláció: a lancsou lamian a levesek levese.

leves.jpg

Lehet, hogy lancsou lamianként nem ugrik be a gőzölgő metéltes leves képe, de Lanzou-style beef noodle-ként már lehet, hogy belefutott a nagyétkű olvasó. Bár sokan azt gondolják, hogy a nyugat-kínai tartományban élő türk származású ujgurokhoz köthető fogásról van szó, valójában a szintén muszlim vallású, de kínai huik alkották meg a marha és csirkecsontokból készült alaplével kínált, kézzel nyújtott tésztát. Régiónként változhat a fűszerezése, a kedvencem  marhafaggyú és szecsuánbors hozzáadásával készül, de korianderrel és újhagymával is letépi az arcod. Ugyan az alaplé fontos eleme a gasztroélménynek, csak a végtelen hosszúságúnak tűnő tésztával kiegészítve lesz belőle a világ legfinomabb húslevese. Még ha ki is írom magam ezzel a vasárnapi nemzeti húslevesezők rendszeréből, bármikor becserélném az aranyló újházi tiklevesemet egy hualongi lamianra.

Ugyan csak Kínában élvezhettem eddig a kézzel nyújtott tészta örömeit, de Budapesten is szürcsöghetünk a levesünkkel. Aki otthonosan mozog a pesti kínai negyedben, már biztosan hallott Mr. Chengről, aki egyenesen Lancsouból érkezett, és a Monori Centerben lévő He He büfében nyújtja a lamiant Li Csen-fan-i lazasággal.

View this post on Instagram

These freshly made hand-pulled noodles are springy and meaty, with a great mouthfeel that you’ll never get from dried noodles. Come and try it in HeHe restaurant which is one of the most famous Chinese restaurant in Budapest, Chinatown. * * 【Restaurant Name】HEHE RESTAURANT 【Category】Chinese restaurant 【Restaurant Address】1101 Budapest, Monori u. 2-4, E7 Monori Center 【Phone number】0630-6166638 We are looking forward to your visit! * * #budapest #kinainegyed #kinaikonyha #chinatownbudapest #budapestnow #budapestfood #chinesebudapest #chinesefood #bestofbudapest #bestfoodbudapest #mutimiteszel #mik #mik_gaszto #foodie #instafood #yummie #bestrestaurantsbudapest #asianfood #monoricenter #kobanya #kőbánya

A post shared by Monoricenter (@monoricenter) on

Helsinkiben, ahol még a mongol BBQ is szusibüfével reklámozza magát, sajnos nehéz igazán jó kínai éttermet találni, legtöbbször a malájoknál kötök ki, hakka klasszikusokért. Legutóbb egy új helyen a dan dan tésztámban véltem mogyoróvajat felfedezni, de ettem már helyben készített eredeti csiaocet, ami valóban kitűnő volt, én is épp ezt a márkát szoktam hazavinni az ázsiai boltom fagyasztott áru részlegéről. Úgyhogy éljetek a lehetőséggel, és egyetek Mr. Cheng tésztájából, ha a nagyi vasárnapi húslevese épp nincsen elérhető közelségben. Tud még valaki más helyet a városban, ahol lehet hagyományos lamiant kapni?

Kövess Facebookon, ha érdekel éppen mely elemi gasztronómiai kérdések foglalkoztatnak, vagy ha szeretnéd tudni megint mivel rukkoltak elő a finnek a sáskalisztes kenyér és kátrányfagyi után. Ha pedig arra vagy kiváncsi, hogy valós időben mi van a tányéromon, akkor nézz rá az Insta-profilomra,

A bejegyzés trackback címe:

https://tourmand.blog.hu/api/trackback/id/tr10013570969

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PiszkosFreddy 2018.10.17. 20:56:28

Hááát wazz....asziittem már semmi sem tud lá'ves ügybe' felkavarni....
Ez magával ragadó, extatikus élmény volt.
Köszönöm szépen Neked.

cattaneo 2018.11.08. 07:43:51

Wang mesternél a Biangban mintha láttam volna (szezononként ugyan változik az étlap), mi viszont pirított tésztaként kóstoltuk a házi metéltet. Ízélményben és minden más tekintetben a Biang egyébként durván ráver a Hehére, mondjuk ott sem a lamiant kóstoltuk.

Tourmand 2018.11.08. 09:38:05

@cattaneo: A Biangban mi is szerettük volna kipróbálni a tésztát, de már elfogyott mire odaértünk. Helyette ettünk egy átlagosnál valaimvel jobb vacsorát retenetesen lassú kiszolgálással. Mit ettetek a Hehében?

cattaneo 2018.11.08. 12:57:45

@Tourmand: Főtt csípős marhahúst (a fűszerezés jó lett volna, de a marha rossz minőségű volt és agyon volt sózva vagy inkább nátrium glutamátozva, több falat után ehetetlen) és vaslapon sült garnélát (elég jellegtelen, rák akváriumízű). A Biangban viszont már próbáltunk mindenfélét, a 100 napos tojás fenomenális, ahogy a házi tészta is. Az alapanyagok is minőségiek. Persze ízlések és pofonok, pár nap Taiwan vagy Hongkong után lehet, másképp látnám, de a hazai kínálatban mindenképp üdítő.
süti beállítások módosítása