Talán néhány olvasónak feltűnt, hogy mostanság szellősebb időközönként jelentek meg történeteim a blogon. Az elmúlt 3 hónapban tényleg csak pakolgattam az ötleteimet a vázlatba, de posztolásra sajnos már nem kerültek. Ennek pedig nem a nálam alapfelszereltségnek számító halogatás, és lustaság volt az oka, épp ellenkezőleg. Hirtelen, a mindenhova gyalog járó, közepesen elfoglalt irodistából, mindenhova loholó, feszes napirendű irodista lettem. Mindezt pedig azzal értem el, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve, felpakoltam egy főzőkurzust Airbnb-re. Míg végül úgy felfutott 2 hónap alatt, hogy csupán heti 3 főzőkurzus beiktatásával már jóval többet keresek, mint a főnököm.  És míg neki a hobbijára nincsen elég ideje a túlórák miatt, nekem háromkor kiesik a kezemből a billentyűzet, hogy az irodából kilépve a kedvenc elfoglaltságommal keressem meg mojitóravalót. Már csak ezért is érdemes belevágni. Lehet, hogy eleinte vért fogsz izzadni, de ha már bejárattad, és optimalizáltad a beszerzési, és lebonyolítási folyamatot, már fele annyi energiából is letudhatod a foglalkozást.

Na de hogyan vágjál bele? Mit érdemes elkerülni? És mi az amire ügyelned kell? Ezeket próbálom most röviden összefoglalni az elmúlt időszak tapasztalatai alapján.

A piaci rés

Abból érdemes inspirálódni, hogy te milyen foglalkozásokra szoktál befizetni, ha nyaralni mész? Én mindig megpróbálok egy főzőkurzust elcsípni, ha idegen országban járok. De az antikváriumokat is útba ejtem, és mindenképp beülök egy helyi film angol feliratos vetítésére is. Mivel azonban csak a főzéshez értek igazán, ezért ezt a vonalat választottam. Neked is van egy ötleted? Levezetted magadban, és már tennéd is ki az oldalra? Először mindenképp pörgesd végig a meglévő kínálatot. Egyrészt rengeteg idő egy minőségi adatlapot létrehozni, és ha nem kínálsz semi újat a már meglévő kurzusok mellett, akkor elvesztegetett idő volt ,amit belefeccöltél a saját oldaladba. Ne dolgozz órákat fölöslegesen, inkább próbálj más szemszögből bemutatni egy ismert témát. Városnézés designerboltokra felfűzve, vagy vegán magyar desszertkóstoló? Érdemes kreatívan megközelíteni a szakterületed. Ha mégis olyasmit szeretnél feltölteni, amiből már több egymásra erősen hasonlító változat is létezik, egy szokatlan nyelv megadásával is elszippanthatod az érdeklődőket a már befutott élményektől. Feltéve ha tényleg beszéled a nyelvet. Finnországban például a kínai, japán vagy orosz élményeket is előszeretettel foglalják.

Mihez értesz?

Nem kell sokat magyaráznom, ha nem értesz a választott témádhoz, inkább bele se kezdj. Hiába van szakács papírom, és dolgoztam éttermekben, több világnyelvet beszélek folyékonyan, stand-uposként is megállnám a helyem, de szimultán a 3-at egyszerre használni rettenetesen izzasztó, még akkor is, ha minden optimálisan halad: a koreaiak láttak már kenyeret, és meg is tudják vajazni azt, az amerikai párocska pedig nem téveszti össze a tojássárgáját az olvasztott vajjal. De ha benézik az előre kimért vajat, vagy leejtik az utolsó tojásod, akkor profin és higgadtan kell újrakalibrálni, ami biztos nem megy majd zökkenőmentesen, ha az agyad még a nokedlifaggató német fordításán kattog, és azon filózol, hogy milyen hőfokon kellett volna tartanod a kelt tésztát. Az első órám előtt három napig minden éjjel folyamatosan azt álmodtam, hogy ripityára törnek a fogaim, csodálom, hogy a hálótársam nem riadt fel éjjelente a fogcsikorgatásra, és nem esett ki a fakanál a kezemből a kialvatlanságtól.Tehát a lelkes amatőrnél egy fokkal több tapasztalattal érdemes csak belevágni, amúgy a feliratkozásnál rá is kérdeznek a hátteredre, és a résztvevőktől is megkérdezik minden óra után, hogy valóban szakértőnek tüntél-e a témában.

A piszkos anyagiak

Kiötlötted a tökéletes foglalkozást, megírtad a kedvcsinálót, megvannak a fotók is, már csak azt kéne kitalálni, hogy mennyit kérjél a drága idődért cserébe. Először is tudnod kell, hogy az Airbnb kapásból zsebrevág 20%-ot minden feliratkozó után. Továbbá nincsen minimum létszám, tehát, ha csak egy fő bukkan fel a leegyeztetett időpontban, akkor is meg kell tartanod azt. Ha pedig nem szeretnél ráfizetni az anyagköltséggel, akkor tisztességesen kell beáraznod magad. A túlárazással viszont, elriaszthatod az árérzékeny érdeklődőket, így a végén a magasabb árral kevesebb feliratkozód lesz, és ezáltal kevesebb bevételed is. Ha sikeres a kurzusod, és sok pozitív visszajelzést kaptál, még mindig emelheted az áraidat, úgyhogy érdemes eleinte a kurzustípusod  átlaga alá pozicionálnod magad. 

Az én sikerem számokban

Heti háromszor tartok főzőtanfolyamot 5-6 főnek alkalmanként. Mostanra már minden órám teltházasan működik, hetente kell érdeklődőket visszautasítanom, mert nem fér bele a munkahetembe több foglalkozás, ha szeretnék aludni is, és a megkeresett pénzt el is szeretném költeni. Ha neked egyik sem prioritás, nyugodtan próbálkozhatsz több foglalkozással.

A feliratkozók több, mint 80%-a nőnemű, és nagy részük Észak-Amerikából vagy Ázsiából jött, de eddig 17 országból fogadtam már főzni vágyó turistát. A visszajelzések alapján a legtöbben nem is egy új készség megtanulásáért iratkoznak fel, hanem arra kiváncsiak, hogyan élnek a helyiek, milyen a gondolkodásmódjuk, mi foglalkoztatja épp a helyi közösséget, úgyhogy egy főzőkurzusnál is érdemes sztorizgatni, és beszélni az ételek kultúrtörténeti hátteréről is.

A nyárra gyűjtött fagyipénzen kívül pedig sok minden mással is gazdagodtam, és reménykedem benne, hogy a vendégek is a teli hasnál és egy lapnyi receptnél többel távoztak. Olyan emberekkel ülhettem le vacsorázni, akikkel akkor sem találkoztam volna, ha éppen a világ hozzájuk közelebb eső felére merészkedem turistaként. Hallgathattam mormon asztali áldást, beszélgethettem egy ausztrál borpincészet tulajdonosával a magyar borokról, de felidéztük egy német lelkésznővel a tamperei egyetemi éveink legjobb élményeit is. A világ több pontján is van már barátom, akik alig várják, hogy meglátogassam őket. Kellemetlen, unalmas, vagy kínos vacsorabeszélgetéseim eddig még nem voltak, csak őszinte diskurzusok alkalmanként akár teljesen más kultúrkörből érkező emberekkel, akikben legalább egy közös dolog volt: az evés szeretete. Mégis csak hasznosabb időtöltés, mint a sokadik Netflix maraton a kanapén fetrengve, nem?!