A következő nyaralásunk helyszínének belövése a mi családunkban csak többkörös tendereztetéssel választható ki. A természetjárást aktívan kerülő férjem csak betondzsungelekben hajlandó órákat gyalogolni egy újabb Mies van der Rohe vagy Le Corbusier remekért. Engem viszont abszolút hidegen hagynak a szalagablakok és egyedi megoldású homlokzatok. Az LC4 heverőnket is legszivesebben állványostul vágnám ki az szelektívesbe, annyiszor zuhant már darabokra amikor megpróbáltam arrébb tenni a nappalibban. Én sem vagyok egyszerűbb eset - gondolom-, a férjem sem hurrog le, ha nyers garnálarákon menetelő hangyákat kapunk vacsorára, mikor tizedannyiból is bepizzázhatnánk a szálloda melletti étteremben. De így is előfordul, hogy nem jutunk dűlőre a helyszínt illetően. Ilyenkor megnézzük hogy az akciós repjegyajánlatok közül, melyik teleportál minket át Finnországból, a régóta vágyott nyárba. A várttal ellentétben, ez a módszer nem minden esetben vezet kibírhatatlanul unalmas tengerparti kényszer candy crushozáshoz. A legutóbbi patthelyzetből fogant utunkból ötnapos curryvel és húsospitével telített gasztronómiai expedíció lett, amibe belefért egy kis cápaúsztatás, és dzsungeltúrával egybekötött piramismászás is, de egy merülés során még Richard Branson tengeralattjárójába is belefutottunk. És hogy mindezt hol lehet 5 laza nap alatt lezavarni? A panelnappali falára kívánkozó pálmafás kép után kiderül.  

A megfejtés az egyetlen angolul beszélő közép-amerikai állam: Belize. A népszerű adó és off-shore-paradicsom legfeljebb a Bróker Marcsi ügy kapcsán lehet ismerős a búvárkodásban nem jártas európai utazóknak. Bevallom én sem tudtam sokat erről az egykori brit koronagyarmatról indulás előtt, arra pedig végképp nem számítottam, hogy a maja, angol és kairibi ízekből egy élvezhető kombináció hozható ki. Mindezt pedig olyan valótlanul azúrkék vízű, pálmafákkal megszórt, fehérhomokos tengerparton fogyaszthatod el, amin Barbi, Gigi, Kendall és társaik szoktak hemperegni a legújabb luxy cuccokat reklámozva.

 Fry jacks

A lángost szereted-e reggelire? Én sem hagynám ki a vilgért se! Ugyan nem élesztős a beliziek verziója, az olajban sült tészta a sütőportól lesz kívül ropogós, belül üreges tölthető  táska. Magában a legfinomabb a véleményem szerint, de kínálhatják vajjal és lekvárral, vagy csípős-húsos szósszal töltve. A belizeiek sörével, a Belikinnel kiegészítve pedig teljesértékű reggeli a megborult esték utáni ébredezéshez. Karibi tengerparttal párosítva duplán hat.

Meat pie ( húsos pite)

A jó kis ízes angol, hússal töltött piték karibiasított verziója. Az apró tortácskákat bárhol megtalálhatjuk, a buszmegállótól kezdve az újságárusokig. Hidegen, melegen, langyosan, mindenhogy felettébb élvezhető. A vajas tésztéból gyúrt kosárkákat római köménnyel, és habaneróval fűszerezett marhahússal töltik. Óvatosan essünk neki, ugyanis a hús mellé az ízesített szószból is jut bőven a tésztába. Jól bírja az utazást, úgyhogy tökéletes kísérője az egésznapos, maja piramisos kirándulásoknak.

Sere és hudut

Az egyik legismertebb garifuna étel. Ez a népcsoport többször is megjárta a hadak útját. A Nigériából erhulcolt rabszolgák egy hajótörés következtében a Kis-Antillák egyik szigetén kötöttek ki, majd a helyiekkel vegyülve éltek békésen, míg a britek ki nem utasították őket, így Nicaragua, Guatemala és Belize területén telepedtek le. Éppen ezért a konyhájukban is az afrikai  (kasszava és főzőbanán) és karibi (kókusztej, habanero) hozzávalók keverednek. A legismertebb ezek közül, a hudut és sere, vagy csak szimplán hudut. A sere egy halból vagy tenger gyümölcseiből főzőtt kókusztejes, fűszeres étel, amihez érett, és éretlen főzőbanánból készült pürét, hudut kínálnak.

Chimole

Belizei meszticek hagyományos étele, a fekete vacsoraként is emlegetett chimole, amit egy fűszerkeveréktől, a recado negrótól  kapja a sötét színét. A Yucatán-félszigeten is használt fekete tömbről már írtam korábban is, mivel az egyik legnagyobb felfedezése a közép-amerikai utunknak. Mióta hazajöttünk már háromszor főztem ebből a zöldséges húslevesből. A belizei verziót olyan sűrűre főzik, hogy megáll benne a kanál: főtt tojás, csirke, marha és sertés rotyog benne egészen addig, amíg főzeléksűrűségűre nem áll össze. Ha ez így egymagában még nem elég laktató, akkor rizs, tortilla is adható mellé.

Vívocsiga röszti

Jó, ez éppenséggel nem az én kedvencem volt, a férjem tolta úton útfélen magába. A vívócsiga óriási házait, és az abból készült használati tárgyakat minden turistasüllyesztőben árulják, a beltartalmukból bedig a helyiek készítenek sűrű levest, vagy éppen rösztit. Az aprított csiga mellé kerül szárzeller, és paprika is, majd liszt és víz hozzáadasával egy sűrű tésztát készítenek, amit forró olajban sütnek ki. Ahol meatpie is kapható, ott egész biztosan lesz csigás röszti is.

Cutubrute

Ha a kókusz a mindened, akkor el ne hagyd az országot egy raklapnyi cutubrute nélkül. Ez az überédes kókuszdarabos fudge volt a kedvenc édességem. A friss kókuszdarabokat kókusztejből, és cukorból készült szirupban főzik félpuhára, majd formába dermedve árulják. ezen a darabon két napig nyammogtam, mivel az energiatartalma nagyjából a lekváros szalonnáéval vetekszik, de annál jóval gusztább.

Ezentúl még rengeteg kifőzdében, talponállóban és étteremben próbálkoztunk a helyi konyhára ráhangolódni. Mivel kulturálisan és etnikailag is sokszínű ország ezért nem lehet megunni a kínálatot. Minden napra jutott kóstolásra és beburkolásra váró fogás. A listáról lemaradt menüdarabokról viszont legalább egy galériát összeállítottam a térségbe kívánkozóknak.

Ha kell egy kis inspiráció, hogy mit érdemes megnézni ha Mexikóban, Guatemalában, Belize-ben vagy Kubában jársz, akkor a négyhetesre sikerült utam alatt lőtt képeket ide kattintva pörgetheted végig.