Az északi világos estéim idén nem szaunázgatással, és tóparti ejtőzéssel telnek, ugyanis március óta finn receptekre tanítom a Helsinkibe tévedt gasztroturistákat minden előnyével és hátrányával együtt. Egyrészt izgalmas a világ minden tájáról érkező vendégek történeteit meghallgatni, és velük együtt örülni egy 10 pontosra sikerült lazacfilézésnek. De mivel felkészült közönséggel van dolgom, ezért mindenki a létező legfinnebb menüt szeretné megfőzni, így a heti ötszöri lazacleves már az amúgy  örömteli házasságomat veszélyezteti. A kollégáim is felszedtek már néhány kilót az irodába cipelt ipari mennyiségű fahéjas csigától, de valahogy a sűrűn feltálalt finn húsgombócra eddig még senki sem panaszkodott. Lehetetlenség betelni velük, nem hiába árulják a mikrózható verziót még a legutolsó kioszkban is. A mikrózásig viszont a legtöbbjük el sem jut, hidegen, a kemény műanyagcsomagolásból kerülnek egyből beburkolásra. 

Mikor Japánban jártam a finn függetlenség 100. évfordulójának környékén, ünnepi menüt kaptunk a repülőn. Az ételsort finn diákok szavazták meg, és mi más lett volna a főétel, mint a nemzeti kedvenc, a finn húsgombóc. Na de mitől olyan népszerű ez a relatíve puritán étel? Egyrészt teljesen mindegy, hogy a lappföldi nagyinál vagy a szomszéd Korhonen családnál ülünk le az asztalhoz, nagyjából ugyanazt a terméket fogjuk kapni, épp mint egy egy sanghaji vagy buenos aires-i McDonalds bigmacjénél. Semmi sem kívánatosabb a finn népnek, mint az uniformitás. A finn húsgombócszabvány titka pedig az, hogy a legtöbb finn nagymama és anya nem szórakozik a friss hozzávalók beszerzésével, a tasakos francia hagymalevesporra rádobnak egy tojást, és elkeverik félkilónyi darált hússal. Ha pedig nincs kéznél instant leves, akkor pár hozzavalóval is lehet hozni a sztenderd minőséget kevesebb mint 20 perc alatt.

Hozzávalók (4 fő részére):

40 dkg darált hús (marha, sertés fele-fele arányban) - de vadból, és csirkéből is finom

1 db tojás

2 evőkanál zsemlemorzsa

3 evőkanál sovány tejföl

1 vajon pirított, aprított vöröshagyma

1,5 teáskanál só

fél teáskanál frissen őrölt bors

(fél evőkanál fakátránylikőr) - de csak ha éppen akad a spájzban

vaj a sütéshez

Elkészítés:

A húst összedolgozzuk a tojással, hagymával, zsemlemorzsával, tejföllel és fűszerekkel. Pingponglabdányi golyókat formázunk belőle. Vajon 3-4 percig sütjük mindkét oldalán, de ha több húsból készítjük, célszerű inkább betolni őket az előmelegített sütőbe, 175 fokon 15 percre.

A finnek készítenek mellé még egy leveskockából és tejszínből összepancsolt mártást is, én ettől megkímélném inkább az olvasóközönséget. Helyette ajánlom a vörös áfonyalekvárt, mustárt, vitaminnak pedig csemegeuborkát és céklát. Friss kapron és vajon megforgatott főtt újkrumpli, hagymás tört krumpli, krumplipüré, mind jó hozzá. 

Fagyasztahtó, és előrántható, ha hiányozna a fehérje a paradicsomszószunkhoz, de a megmaradt húsgombócokból  emberes méretű, mustáros-rukkolás uzsicsomag is villantható másnap.