Az afrikai utam után egy héttel már el is kezdődött a nyári szezon Finnországban. 3 hónapig most minden a hedonista életmódról fog szólni, természetesen finn adaptációban: bacon fagyi, csilis sör és egyéb hasonlóan kellemetlen párosítások lesznek napirenden. A hétvégénte megrendezett fesztiválok számának átlaga felkúszik 3,2-re, komoly fejtöréstt okozva ezzel összeszokott baráti társaságoknak, és szerelemetes pároknak. Ehhez jönnek még az elmebetegebbnél elmebetegebb versenyek, úgymint a feleségcipelő, mocsárfoci vagy léggitározó verseny. A választék horizontálisan és vertikálisan differenciált, lehet választani, kinek mihez van jobb fizikuma, illetve mire futja a nyári emelt fizujából. Ebben az időszakban a 9 hónapon keresztül sápadt és hallgatak Jukkák meg Pekkák kifordulnak magukból, és a nyárnak nevezett optikai csalódás megjelenésekor próbálják bepótolni a hideg és sötétség miatt elnapolt utcán vizeléseket, a lekésett buszokból pedig urban gerilla kempingező mozgalmak nőnek ki. Augusztus magasságában be is érnek delikvenseink, hamvas liliomfehérből malacrózsaszínre vált a bőrük, a szőrzetük megritkul. Ebben az egyedfejlődési szakaszban még lehetséges beszélgetést kezdeményezni velük, de lassan visszahúzódnak az év hátravelő részére fenntartott állandó szürkületbe borult komfortzónájukba. Ez biztosítja, hogy még időben elkészülhessenek a válogatott szidalmak gyártásával a következő Finnország-Svédország jégkorong világbajnoksági meccsre.

Tehát a szezon beindult, én pedig a Svédország-Finnország hokimeccs helyett az Olo csoport által  szervezett nyílt napot választottam. Az étterem a 2015-ös White Guide szerint az ország legjobbja, és 2011 óta őrzik az egycsillagos minősítést. A csoporthoz tartozik még egy catering cég, és 3 másik étterem. Ezek közül a Gastrobar EMO Bib Gourmand minősítésű. Az eseményen sör- és borkóstolás volt a programok között, illetve válogatott napasokat kínáltak, amíg arra vártunk, hogy elkezdődjön a séf, Jari Vesivalo desszertes demója.

Alkoholban Finnország továbbra is bátrabb, mint ételkészítésben. Én például ezzel a snejdig homoktövises koktéllal indítottam az eseményt:

A napasok (nordic tapas, nem én találtam ki, ne bántsatok) között volt sajtválogatás diólekvárral, kacsamáj mousse tőzegáfonyával és céklával, illetve egy dekonstruált toast skagen. A finn krumpliskenyér tojásos vajjal annyira nem fogyott, és a sárga barna árnyalatok miatt nem volt kifejezetten fotogén, úgyhogy  képriportból kimaradt.

A demót villámgyorsan lerendezték, a panna cotta és a rebarbara jus kompóttal már készen várta a nézelődőket. A bemutató rész egyedül a folyékony nitrogénnal készült joghurtfagyira korlátozódott. De legalább az látványos volt a a harmadik koktél után.

Svédország-Finnország elődöntő 4:1. A finnek nem kerültek döntőbe, és egy nappal később az oroszok ellen is kikaptak a bronzmeccsen. A finn májusi népi jóslatok szerint Jukka és Pekka rövid, de intenzív nyárnak néz elébe.