Tourmand

Kecskeagy és curry Ázsia legjobb éttermében

2017. június 05. - Tourmand

Sokakat biztosan meglepetésként ér, hogy Ázsia legjobb étterme nem Tokióban van. A San Pellegrino által legjobbnak megválasztott ázsiai étteremben a séf nem japán, és még csak nem is japán ételeket szolgálnak fel. Ázsia legújabb sztárséfe Gaggan Anand, aki - kapaszkodjatokmeg - indiai éttermet nyitott - elnemhiszitek -  Bangkokban. Olyan legendás szakácsoknál bizonyult jobbnak, mint Richard Ekkebus vagy Yoshihiro Narisawa. A Netflixes Chef's Table epizód óta pedig olyan mainstream gasztroikonná vált mint Alex Atala vagy Virgilio Martinez. Természetesen nem vindaloo csirkét, és fokhagymás naant kell keresni a Gaggan étlapján.

A netflixes főcímben is feltűnő impozáns koktél képe után jön a teljes menüsor.

gaggan2.jpg

Előtte viszont pár szó a kíséretemről, mivel ő is feltűnik a képeken. Mindenkinek van olyan ismerőse, akiről legendák keringenek a baráti társaságban. Ezekről később kiderül, hogy valóságtartalmuk ugyan van, de a ténylegesen megtörtént események az eredeti történet eposzi túlzásait is felülmúlja. Így lettem távollétemben például börtönőr Svédországban a 10 éves gimis osztálytalkozón. Szőrös Ricsi is ilyen figura, hozzám hasonlóan közepesen komoly nyelv- és kajafétissel, és csak egy szűk körben értékelt, a vantablacknél három árnyalattal sötétebb humorral. Mivel nála laktam a bangkoki kitérőm során, gondoltam elviszem vacsorázni a légkondis fekvőhelyemért és zuhanyért cserébe, és legfőképp azért mert felkutatta nekem a Soi Pratuchait, és el is jött velem. (A valóság sajnos egyáltalán nem hasonlít a yaoi mangákra, úgyhogy kérlek ne menjetek oda a Gaggan vacsora után.)

A megérkezésünkkor még semmi jele nem volt annak, hogy itt világklasszis vacsorát kapunk pillanatokon belül. Az étterem épülete üveg és betonemeletesek között megbúvó kétszintes koloniális kúria, egy a stílusában teljesen eltérő kék-fekete névtáblával. A bejáratnál belefutottunk Gagganba, aki épp egy asztaltársaságnak magyarázta a szférikus joghurt történetét (Netflixen is meghallgatható). Mivel két nyáron keresztül sütögettem a pakorát és rotit az indiai évfolyamtársaimmal Tamperében, ezért magabiztosan ültem le a vacsorasztalhoz, hogy aztán csak kapkodjam a fejem a sambarok, bhurjeek és dhoklák hallatán. A leghosszabb menüsort választottuk, és mikor kihozták a füstölgő kókuszos lassi koktélokat, tudtuk, hogy ez az este is be fog kerülni a legendáriumba.

Először kaptunk egy válogatást két körben indiai falatkákból. Meglehetősen erős indítás volt! A szférikus joghurt, és az ehető zacskóba csomagolt bombay mixre hasonlító snack volt emlékezetes. A sokkétel a listán pedig a kecskeagy volt, amiről én simán azt hittem, hogy libamájmousseos macaront kaptunk. Utána pedig végigettük Gaggan gyerekkori kedvenceit modernesítve. Jó humora lehet a séfnek, a legtöbb ételhez tartozott sztori. A legviccesebb a 'Ki ölte meg a kecskét?' volt, a tálalás pedig támogatta a névadást. Úgyhogy simán jöhetne velünk Dömsödre bográcsgulyásozni és sörözni egy nyári hétvégén.

A desszertek egy része hozta a tradicionális ízeket kardamommal és rózsavízzel, a többi inkább küllemében volt kiemelkedő, de így is emlékezetes zárása volt a vacsorának. A szemkiugratóan savanyú tamarindot leszámítva. Gondolom ez emésztéselősegítő funkciója miatt került a menü legvégére. Majd az Indiára szakosodott olvasók megoszthatnák miért kell az indiai étkezéseket elrontani a végén édesköménnyel vagy más brutális ízzel.

A két jóllakott, eddig pszeudoindiai étellel táplált magyar turista pedig fejet hajt a Gaggan menüsora előtt. Jó lenne, ha a séf 5 új étterméből a szomszédba is jutna egy, de sajnos úgy néz ki nem tervezi az Ázsián kívüli terjeszkedést.

 gaggan18.jpg

A legközelebbi a phuketi nyaralás helyett szerintem érdemesebb inkább egy bangkoki repjegyet venni. A városból több szigetre, tengerpartra is el lehet jutni 2-3 órán belül. Az ázsiai konyha kedvelőinek pedig végtelen számú étteremopció áll rendelkezésre. Az árak jóval barátságosabbak, mint Tokióban, Szingapúrban vagy éppenséggel Helsinkiben. A csúcséttermek száma évről évre nő, a tavalyi utam óta 4! új étterem is felkerült a legjobb ázsiai éttermek listájára. Aki arra járna számoljon már be róla milyen volt a Sühring, Bo.lan, vagy a Le Du.

EPILÓGUS

A képeken feltűnő snejdig úriember Szőrös Ricsi, a bangkoki kontaktom. Szőrös Ricsi aputeste már a múlté. Szálkásra edzette magát, és novembertől Budapesten egy startup indításán fog dolgozni. Szereti a sültkolbászt, beszél kínaiul, és az ingje csak azért gyűrött a képeken, mert rosszul reagált a magas páratartalomra (az ing és Ricsi is). A haverjai pedig egytől-egyig pflegeleichtek. Kivéve talán azt barátságtalan arcot, aki állandan kajáról pofázik, de ő most úgyis Helsinkiben lesz még egy jó ideig. Szóval ha szembejön Szőrös Ricsi Tinderen, akkor nyugodtan húzd jobbra, és kérdezd meg tőle, hogyan került fogdába Tiencsinben.

A bejegyzés trackback címe:

https://tourmand.blog.hu/api/trackback/id/tr3712450437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

n_dy 2017.06.06. 21:59:46

hol van a snájdig?
csak nem ez a cigis?
egyébként a világnak vége ... az csak egy tünet, hogy pici, megkomponált szarokat adnak enni drágán, miközben a világ 80%-a éhezik ... egyeseknek minden nap új dolog, íz, kép, divat, stb., kell, mert mindent unnak ... miközben milliók erednek útra csont soványan ...
a fasom bele ezekbe az ételekbe ... maradok a mákos tésztánál ...

Tourmand 2017.06.07. 05:05:10

@n_dy: 11% lesz az a 80%, es az elmult 25 evben epp hogy felere csokkent az ehezok szama a vilagban.
ha zavar a csucsgasztronomia, akkor ajanlom a ruandaban tett latogatasomrol szolo posztot.
süti beállítások módosítása